TÁPLÁLKOZÁS
Miért fontos az ember számára a táplálkozás?
Miért eszik, miért kell ennie, innia az embernek?
Mit kell ennie, innia az embernek?
Vajon számít, hogy mit eszik, iszik az ember?
Életünk szerves, mindennapi része a táplálkozás.
Talán csak azért eszünk, iszunk, mert éhesek, szomjasak vagyunk?
Talán csak olyanokat eszünk, iszunk, melyek ízlésünknek megfelelnek?
Talán csak ennyiről szólna a táplálkozás?
A fizikai létben minden mozgásban van, ezt a mozgás címszó alatt már részletesebben kifejtettem. Ebben a fejezetben átkeresztelhetjük a mozgást anyagcserére. Mi is az anyagcsere? Anyagcsere A fizikai valóban minden anyagokból épül fel.
Pontosabban: atomokból, molekulákból, molekulaegységekből. Nem tárgyaljuk részletesebben az atomnál kisebb elemi részeket, bár tudnunk kell, hogy az elektronnál, protonnál és neutronnál is vannak kisebb elemibb részecskék, de ez jelenleg nem befolyásolja a tápanyag témakört. Az energia címszó alatt majd kitérünk ezen apró kis részecskék hatására.
Az anyagcserét is az ember szempontjából tekintjük át. Testünk megközelítőleg 100 billió sejtből áll. Sejtjeink molekulaegységekből, molekuláink atomokból állnak. Az egészséges sejt illetve sejtek működéséhez megfelelő feltételek kellenek. Sejtjeink tápanyagokat vesznek fel, azaz molekulákat, atomokat és ezeket feldolgozva, átalakítva energiát állítanak elő, új molekulákat hoznak létre. Sejtjeinkben folyamatos atom- és molekulaátalakulás és csere zajlik. Ahhoz, hogy egy sejt megfelelően tudjon működni, folyamatosan pótolni kell az elhasznált építő, alkotó elemeket. Leegyszerűsített példák: egy gépjármű motorjának szüksége van a folyamatos kenésre, ezt a feladatot látja el a motorolaj.
De idővel ez az olaj elveszti megfelelő kenőhatását, átalakul mind fizikai, mind kémiai tulajdonságaiban. Ezért időszakonként lecseréljük új, friss olajra és a motor máris jobban duruzsol. Képzeljük el, hogy egy kútból locsoljuk a kertünket egy szivattyú segítségével. Mi történne, ha a földben futó vízerek nem töltenék újra és újra a kutat? Természetesen elhasználnánk a kútból a vizet és ennek a kertünk látná kárát. Sejtjeink sem tudnák ellátni napról napra az élettanilag fontos feladataikat, ha nem kapnának folyamatos utánpótlást. Az idegsejtjeink kivételével minden sejtünk megújul. Ez azt jelenti, hogy a szöveteinket (izom, csont, hám, bőr, porc, zsír, vér) felépítő sejteknek élettartama van.
Az adott szövetre jellemző sejt adott ideig él, funkcionál, majd elhal, lebomlik. Ezalatt új sejt keletkezik helyette, ami biztosítja a megújulást és a folyamatos működést. Most már kezdjük érteni, miért is van szükség tápanyagokra, hiszen láthatjuk, hogy testünkben folyamatosan lebomló és épülő folyamatok zajlanak. Azt meg mindenki tudja, hogy építőanyagok nélkül nem lehet házat építeni. Hiába van meg a tervrajz, az építést kivitelező, a hely, ahova a ház épülne, építőanyag nélkül nem valósul meg a terv. Ahhoz, hogy az épülő folyamatok egyensúlyban legyenek a lebomló folyamatokkal, folyamatos tápanyag, építőanyag utánpótlásra van szükség. Tehát a tápanyagcsere nem más, mint az a folyamat, amely szükséges, hogy sejtjeink megfelelően tudjanak működni, feladataikat megfelelően lássák el, és egyensúlyozzák a lebomló és épülő folyamatokat. Ez egy körforgás, míg testünk a fizikai való állapotában létezik, azaz él. Mikor a test megbetegszik, a lebomló folyamatok kerülnek előtérbe és uralkodóvá, harcolva az építő folyamatokkal. Amikor a test meghal, akkor teljes mértékben átveszik a lebomló folyamatok a terepet, legyőzve és megszüntetve az építő folyamatokat. Most már tudjuk, miért kell táplálkoznunk, de vajon mit kellene ennünk és innunk.
Nagyon fontos, hogy egy alapvető dolgot megértsünk, és ha ez sikerül, saját magunk is könnyebben tájékozódunk a mai világban. Az ember a fizikai valóban az érzékszervei által tájékozódik. Gondoljunk bele, ha nem lennének az érzékszerveink, mit kezdenénk magunkkal a fizikai életben. A fülünkkel hallunk, a szemünkkel látunk, az orrunkkal érzékeljük az illatokat és az ízeket, bármennyire is furcsa a nyelvünkkel csak a négy alapízt érzékeljük, a tapintásunkkal pedig a megfogható világról kapunk információt. Az ember sajnos hajlamos teljesen alárendelni magát az érzékszerveinek, méghozzá a következőképpen. Megpróbáljuk kiválasztani a számunkra kellemes érzeteket és mindent megteszünk ezek megszerzéséért, fenntartásáért. Ami jó ízű, azt megesszük, ami jó ízű, azt megisszuk. Ami szépen néz ki, formás, színes, azt megvesszük, magunk köré gyűjtjük. Ami jólesik a fülünknek, azt szeretjük hallani, ami kellemes tapintású, azt szeretjük ismét magunk köré gyűjteni.
Aminek kellemes illata van, azt akarjuk szinte szüntelenül érezni. Mindent ki akarunk zárni, ami az érzékszerveink által a nem kívánatos tartományba tartozik. És itt jön a lényeg: napjainkban fogyasztói társadalmat élünk, megállás nélkül veszünk meg mindent, ami a komfortérzetünket növeli, és ezeket érzékszerveinkkel válogatjuk ki. A társadalom ily módon nagyon könnyen manipulálható, hiszen nem kell mást tenni, csak szép, finom, illatos, kényelmes, dallamos, formás dolgokat az orrunk alá dugni és mi már ugrunk is és mindent megteszünk, hogy kielégítsük érzékszerveinket, azaz megszerezzük. Többet dolgozunk, hitelekhez nyúlunk és alárendeljük magunkat, életünket, mindennek, amiről azt gondoljuk, szolgálja a mi komfortérzetünket. Komfortérzet: minden olyan dolog, fogalom, amitől jobban érezzük magunkat, amitől jobbnak érezzük magunkat, amitől másnak, különbnek érezzük magunkat, amiktől kényelmesnek érezzük életünket.
Ezt az érzetet nagyon sok dolog szolgálja: ételek, italok íze, érzékelhető hatása, tárgyak, eszközök, zenék, sex, munka, szerelem, stb. Hogy jön ez a táplálkozáshoz, a tápanyagcseréhez? A fogyasztói társadalomnak köszönhetően két alapvető probléma sújtja a mai embert: 1. nincs oktatás, nincs tájékoztatás, ami megtanítaná gyermekeinket és ezáltal a jövő generációját arra, mit és hogyan egyen, igyon egészsége megőrzése érdekében, 2. ennek következménye, hogy a profit érdekében mindent megpróbálnak velünk megetetni és megitatni, hiszen amíg az ember él, addig eszik is, meg iszik is. Tehát haláláig fogyasztó lesz. Aki ezen egy kicsit elgondolkodik, az megérti, miért is van annyi betegség mai világunkban, miért van ennyi túlsúlyos ember. Az evés, ivás és a gyógyszereladás a legnagyobb üzlet a világon, hiszen ezt születésünktől halálunkig el tudják nekünk adni. Mára már mindenhol elszaporodtak a gyorsétkezdék, a hatalmas élelmiszer üzletláncok.
Több ételt és italt vehetünk és ihatunk meg, mint amennyire az emberiségnek szüksége lenne. Itt jegyzem meg az éhező, elmaradott országok kárára, mert amíg mi, civilizált, fejlett társadalmak halomra dobáljuk ki az ételt, szegény embertársaink éhen és szomjan halnak a világban. Annyi színes üdítőitalt lehet vásárolni, hogy tengereket lehetne feltölteni vele. Millió pékáru, édesség, rágcsálni való, nasi-masi, és még lehetne sorolni az olyan termékek sorát, melyek elsődleges feladata, hogy eladható legyen. Semmi más kritériumnak nem kell megfelelnie, csak, hogy finom legyen, hiszen ha finom, az ember megveszi. Így viszont már nem számít, hogy hasznos-e, tápanyagokban megfelelő minőségű, mennyiségű, hogy szüksége van-e egyáltalán a szervezetnek rá. Nem számít más, csak hogy eladható legyen. Nézzük csak meg bevásárló kosarainkat, mennyi szép csomagolású és ínycsiklandozó dolgot teszünk bele, de mennyire nem vagyunk tisztában vele, hogy valójában kell-e nekünk, hasznos-e nekünk, miből áll egyáltalán, csak finom legyen.
ENNYI, CSAK FINOM, ÍZLETES LEGYEN.
A reklámok elhitetik velünk, sportolók, híres színészek, sikeres emberek által, hogy az az ital felszabadít téged, te is lehetsz olyan, mint ő, az az étel majd megadja neked az élet értelmét és örömét, mi meg elalélva nézzük a sok reklámot és alig várjuk, hogy megvegyük jövőképünket szimbolizáló reklámoktól átitatott italokat és ételeket. Nem akarunk rosszabbak lenni, és mások lenni, mint amit a reklámok sugallnak nekünk. Mivel önmagunkkal nem vagyunk megelégedve, és nem tudunk magunknak megfelelni, ezért köszönjük, hogy vannak ideák és eszmék, amiknek megfelelhetünk. Vigyázat, a fogyasztói társadalom nagyon sok ideát gyárt nekünk, hogy azok által teljesedhessünk be.
Légy jó fogyasztó, légy jó vásárló és hidd el, hasznos és fontos tagja leszel a társadalomnak! Ehhez viszont tömeggyártásra van szükség, és a tömeggyártások jellemzője a sok hiba, olcsó alapanyag-minőség, olcsó, silány gyártási technológia, stb . Már tudjuk, jelen társadalmunkban az ételeknek és italoknak nem kell megfelelnie másnak, mintsem hogy finom legyen, és jól nézzen ki. Minek erőlködnénk a minőségen, az élettanilag fontos tápanyag összetételen, ha ez egyáltalán nem számít. Most pedig vizsgáljuk meg a mai ember táplálkozási szokásait.
Az élettanilag megfelelő táplálkozás a következő felosztást kívánja meg: a napi étkezés %-os arányban, 60-65% fehérje, 10-15% szénhidrát, 20-25% zsiradék, melyből 5% állati eredetű, a fennmaradó 15-20% növényi és hal eredetű zsírok. Ezzel szemben a mai ember napi táplálék aránya: 60-80% szénhidrát, 10-15% fehérje és 20% körüli zsiradék, főleg állati eredetű. Nézzük meg példán keresztül: reggelire szendvics, müzlik, pékáruk, ezek zömében szénhidrátok, tízóraira egy kis nasi-masi, péksüti, csoki, ezek ismét szénhidrátok, ebédre talán egy kis hús, tésztával, krumplival, rizzsel, talán egy kis főzelék, itt megint a szénhidrátok a túlsúlyosak, uzsonnára megint egy kis kenyér, szendvics, pékáru, újból szénhidrátok, vacsorára általában ismét az asztalra kerül a kenyér. Természetesen ezeket kiegészítheti egy kis zöldség, gyümölcs, de sajnos az arányok nem megfelelőek. Azt mind kiegészíti még a mérhetetlenül nagy mennyiségű üdítő fogyasztás, melyek cukorral vagy édesítőszerrel vannak tele.
Beszéljünk egy kicsit a tömegek etetéséről és itatásról. Vajon tudjuk, hogy mit eszünk, iszunk meg nap, mint nap? Az élelmiszerek túlnyomó többsége nem tartalmazza a megfelelő minőségű, mennyiségű tápanyagokat. Viszont tartalmaz rengeteg kémiai állományjavító anyagokat, melyek szerepe, hogy az élelmiszer ne veszítsen az ízéből, a színéből, az illatából, az állagából, a formájából, azaz leegyszerűsítve ne induljon gyorsan bomlásnak, ne romoljon meg. A természet mindennek megszabja az idejét, vagyis az élettartamát, ebből adódóan a felhasználhatóságát. Ebbe avatkozunk bele mi, emberek a "fejlett" technikáinkkal, s mindezt miért, hogy el lehessen adni.
Tudnunk kell, az egészség három alapfeltétele:
LELKI BÉKE, MEGFELELŐ MOZGÁS ÉS PIHENÉS, MEGFELELŐ TÁPLÁLKOZÁS.
A fogyasztói társadalom szempontjából nem fontos az egészséges ember. Miért is? Amíg élünk addig eladható nekünk az étel, ital. Ha nem megfelelő táplálékot adnak el az emberiségnek, előbb utóbb a szervezet működése felborul, megbetegszik. Máris el lehet adni nekünk a gyógyszereket és az elképesztő összegekbe kerülő, egészségügyi infrastruktúrát, mely nem más, mint az egészségügyi ellátások összessége. Ezt tetézi még, hogy az emberi mohóság arra vezet minket, hogy mindent azonnal akarunk, ezért a gyors pillanatnyi megoldások mellett döntünk, melyekről utólag kiderül, felületesek. Manapság már nemigen tudjuk, hogy élelmiszereink milyen technológiával készülnek, milyen eljárásokon mennek keresztül. Gondolok itt a géntechnológiákra, vegyi adalékanyagokra, permetező anyagokra, műtrágyákra, stb...
Mégis meg kell próbálnunk a rosszak közül kiválasztani a legkisebb rosszat. Hacsak nem magunk termesztünk növényeket, tenyésztünk és dolgozunk fel állatokat, akkor bizony nem marad más, mint kiszolgáltatottá válni a modern élelmiszerpiacnak. De ismerve testünk valós szükségleteit, képesek leszünk megtalálni az optimális megoldásokat. Alapvető és egyszerű szempontokat követve biztosítani tudjuk szervezetünk megfelelő tápanyagszükségleteit. Tudnunk kell: mik azok az alapvető ismeretek, melyek birtokában megőrizhetjük szervezetünk egyensúlyát.
Víz: Szervezetünk 70-75% víz (H2O).
A víz élettanilag nélkülözhetetlen a sejtek és szervezetünk működéséhez. A tápanyagok 90-95%-a vízben oldódó, és optimális felszívódásukhoz is szükséges a víz jelenléte. Vérplazmánk 80%-a víz, ezáltal lesz megfelelő sűrűségű és gördülékeny a vér. A vesén keresztül történik a felesleges anyagok kiválasztásának 90-95%-a. Majd vizelet formájában a szervezetből való kiürítése. Ilyenkor a vérből von el vizet a vese, és oldja benne a vérből kiválasztott anyagokat, majd üríti. Ily módón vérünk plazmájának vízmennyisége csökken.
Ezt pótolnunk kell. A szervezet hőháztartásának egyik fontos része a teljes bőrfelületen való vízmennyiség elpárologtatása.
Ez a nap 24 órájában zajlik. A párolgás hőelvonással jár, így járul hozzá a testünk állandó hőmérsékletének (36-37 Celsius fok) fenntartásához. Sejtjeink víz nélkül nem tudnának létezni, működni, így elengedhetetlen feltétele az életnek a víz jelenléte. A mai ember nagyon kevés vizet fogyaszt naponta. Ennek jelentősebb okai: nem tudjuk mi a szerepe a víznek szervezetünk működésében, a sok finom és édes üdítőital szükségtelenné teszi a tiszta víz fogyasztását. Annak idején gyermekként téves viselkedési normákat tápláltak belénk.
Például: gyermekem, nem vízzel kell jóllakni, ne igyál annyit, mert béka nő a hasadba, ne igyál annyit, mert pisis leszel, stb . Ezek a szüleinktől, nevelőiktől kapott téves információk hozzászoktattak minket a kevés víz fogyasztásához. Tudnunk kell, az idegrendszerünk nem azt nézi, mi jó, vagy mi rossz nekünk, hanem azt figyeli, mi az, ami ismétlődik, monotonon újra és újra. Márpedig, ami ismétlődik, azt idegrendszerünk automatikussá teszi. Így tanulunk meg járni, beszélni, úszni, stb.. . Így tanulunk szöveget, verseket, stb.. . Így alakul ki az ízlésünk, így alakulnak ki jó, vagy rossz szokásaink.
Ezért nagyon fontos, hogy minden nap megfelelő mennyiségű vizet fogyasszunk el. Aki ezt nem teszi, az folyamatosan, szépen lassan vízhiányos állapotba hozza testét, melynek következménye a sejtek működésének eltolódása. Ismerjük meg jobban a testünket építő folyamatokat és főbb tápanyagokat. Az élő sejt, illetve szervezet a felvett tápanyagokat átalakítja és ezek után más anyagokat bocsát ki a környezetébe. Így hatást gyakorol környezetére. Valamennyi anyagcsere-folyamatot két, egymástól elválaszthatatlan csoportba oszthatjuk.
SZINTÉZIS (asszimiláció, építő) ezen folyamatok eredményeképpen jön létre a sejt, illetve szervezet. A sejt dinamikus állapotából következik, hogy alkotórészei szüntelen körforgásban vannak, lebomlanak, újratermelődnek.
LEBONTÁS (disszimiláció) a megújulást megelőző és a tápanyagokat feldolgozó lebontási folyamatok összessége. Ez biztosítja valamennyi élettevékenységhez szükséges kémiai energiát. Azaz, a disszimilációs folyamatok eredményeképpen szabadul fel a kémiai energia az élő sejtben. Ennek a két folyamatnak köszönhetjük a biológiai életet. Lássuk, milyen főbb anyagok táplálják testünket.
Fehérjék: fontos biológiai szerepük, hogy a sejtekben lejátszódó folyamatokban részt vesznek. Aminosavakból épülnek fel. Itt nem térünk ki részletesebben a felépítés és kapcsolódási struktúrákra. A fehérjéket a szervezet aminosavak formájában használja fel. A legfontosabb, amit az aminosavakról meg kell jegyeznünk, hogy vannak esszenciális aminosavak, azaz olyan aminosavak, amiket szervezetünk nem képes előállítani, így azt külső forrásokból kell pótolnunk. Ezek hiánya hiánybetegségeket okoz.
Megkülönböztetünk teljes biológiai értékű fehérjéket, vagyis olyanokat, melyek tartalmazzák az esszenciális aminosavakat, ezek állati eredetű tápanyagokban lelhetők fel: hús, tojás, tej, hal. A növényi eredetű fehérjék nem teljes biológiai értékűek, így elengedhetetlen, hogy az állati eredetű fehérjék mindennapi részei legyenek a táplálkozásunknak. Létezik pár növény, mely teljes biológiai értékű fehérjéket tartalmaz. De nem olyan mennyiségben mint az állati eredetű táplálékokban. Fehérjék felosztása: - enzimek: Az enzimek a szervezetben lejátszódó folyamatok reakciósebességét növelő anyagok, biokatalizátorok. Mint minden katalizátor, az enzimek is csak olyan folyamatok lejátszódását segítik elő, amelyek egyébként is végbemennének, de a reakció lényegesen lassabban játszódna le.
Az enzimek az aktiválási energiát csökkentik, így az enzimeket biokatalizátoroknak tekinthetjük. - transzportfehérjék: Feladatuk a szervek közti szállító feladatok ellátása. - védőfehérjék: Lehetővé teszik, hogy a szervezet, fertőzéssel, vagy sérüléssel szemben védekezzen. - toxinok: Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz. - hormonok: A hormonok olyan jelhordozó molekulák, kémiai hírvivők, transzmitterek, amelyek befolyásolni képesek más sejtek működését, ezáltal az élőlények életfolyamatait szabályozzák. - vázfehérjék: A mozgáshoz szilárd vázat biztosítanak, és a külső védelmet szolgálják. - tartalékfehérjék: Az embrionális fejlődés korai szakaszában tartalékként szolgálnak.
Láthatjuk igen sokféle és változatos a fehérjék feladata az élő szervezetben. Sajnos a mai ember fehérjehiányosan étkezik, ennek köszönhetően nagyon sok biológiai, kémiai folyamat hangolódik el szervezetünkben, melynek következményeit már ismerjük: betegségek, elváltozások, fejlődési zavarok, stb., halál.
EGYÜNK FEHÉRJE DÚS ÉLELMISZEREKET! Szénhidrátok: a növények a levegő szén-dioxid molekuláiból és vízből a napsugarak energiáját felhasználva szénhidrátokat épít fel, s közben oxigént szabadít fel. Tehát a szénhidrát az élő szervezetek által termelt, szén-, oxigén- és hidrogéntartalmú szerves vegyületek. Számunkra legjelentősebbek: szőlőcukor (glukóz), tejcukor (laktóz), gyümölcscukor (fruktóz). Fontos szerepük, hogy energiát szolgáltatnak a szervezetben. A bevitt energia 50-70%-a szénhidrátokból származik. A szénhidrátok más fontos szerves molekulák felépítésében is részt vesznek, például RNS, DNS. Szénhidrátok közé tartoznak a cukrok, keményítő, cellulóz is.
Jelentőségük tehát igen nagy, hiszen az élőlények energiatartaléka, tápláléka, a növényi szövetek váza is szénhidrát. A mai ember mértéktelenül, őrölt mennyiségű szénhidrátot fogyaszt. Ennek következménye a szénhidrát anyagcserezavar, azaz a cukorbetegség, és a túlsúly. Együnk kevesebb szénhidrát tartalmú élelmiszereket!
Zsírok: a zsírok glicerin és különböző zsírsavak vegyületei. A zsírok az élő szervezet legfőbb energiaforrásai. A zsírok feldolgozása közben csaknem kétszer annyi hasznosítható energia szabadul fel, mint adott körülmények között a szénhidrátokból. Ilyen szempontból a zsíroknak rendkívül nagy biológiai jelentőségük van.
Beszélhetünk telített, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakról. Itt nem térünk ki a kémiai kötések közötti különbségekre, de tudnunk kell, telitett zsírok az állati eredetű zsírok, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírok (olajok) a növényi és hal eredetű zsírok (olajok). A telitett zsírok kizárólag csak energiát szolgáltatnak a szervezet számára. Az egyszeresen telítetlen zsírok, energiát szolgáltatnak és a sejtek építő köveiként elengedhetetlenek a szervezet számára.
A többszörösen telítetlen zsírok a hormonok egyik alapvető építőkövei. A mai ember túl sok állati eredetű és kevés növényi és hal eredetű zsiradékot fogyaszt. Ennek súlyos következményei vannak a szervezetünkre, hiszen a túlzott állati eredetű zsírok szépen eltömítik ereinket, és a túlzott szénhidrát fogyasztással karöltve jelentős túlsúllyal gyarapítják testünket.
A telítetlen zsírok hiányaképpen sejtjeink megújulása döcögőssé válik, adott esetben teljesen módosul. Továbbá a kémiai szabályozó anyagok, azaz hormonok termelése elégtelenné válik. Ez pedig végzetes lehet az emberi szervezetre, hiszen a hormonális szabályozás módosulásával teljesen elhangolódhatnak az élettani folyamataink. Vitaminok, ásványi anyagok: (ásványi sók, nyomelemek, azaz makro és mikroelemek). Ezek tárgyalására nem térek ki részletesen, hiszen már rengeteg hozzáférést és leírást lehet találni ezen anyagokról.
Azt szeretném itt kiemelni, hogy ezek az anyagok elengedhetetlenül fontosak az anyagcsere folyamatok szempontjából, és hiányuk rendkívül komoly problémákat, elváltozásokat és betegségeket okozhatnak, ha a hiány nagymértékű és folyamatos. Meg kell értenünk, hogy testünk minden egyes molekulája és minden egyes szervezetünkbe bekerülő és onnan kikerülő anyag, befolyással bír egészségünkre.
Szervezetünk egy hihetetlenül összetett és bonyolult szerkezet, mely pontos működéssel bír. Ennek feltétele a már említett hármas egység: lelki béke, megfelelő mozgás, megfelelő táplálkozás.
Még egy nagyon fontos dolog: A NÖVÉNYI ROSTOK!
Az emberi bélrendszer, rövidsége miatt a növényi rostokat nem tudja megemészteni. Pontosabban, nagyon kis %-ban képes azt emészteni. Így az emésztetlen rostok, mint mechanikai tisztító részecskék letisztítják a bélrendszer belső felszívó felületét és serkentik a bélnedvek termelődését, munkáját, így lehetőséget adnak arra, hogy megfelelő felületen megfelelő mennyiségű tápanyag, megfelelő idő alatt felszívódhasson.
Továbbá, a tisztító munkának köszönhetően megtisztul a bélrendszer a bélsártól, ami tökéletes táptalaja a szervezetünkre negatívan ható baktériumoknak és gombáknak. Továbbá, a növények nagyon sok hasznos tápanyagot tartalmaznak, vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat, flavoidokat, melyek szintén elengedhetetlen részei az egészséges tápanyagcsere folyamatoknak.
Tudnunk kell, hogy mindennapi étkezésünk részévé kell hogy váljon a zöldség, gyümölcs és az úgynevezett gyógynövények fogyasztása, mert nélkülük hiányos és tökéletlen lesz szervezetünk működése. Foglaljuk össze, amit a táplálkozásról tudnunk kell. A táplálkozás lényege, hogy egyensúlyban tudjuk tartani a lebomló és épülő folyamatokat, azaz biztosítsuk testük folyamatos megújulását, valamint energiafolyamatait.
A táplálkozásnak, minőséginek és mértékletesnek kell lennie, hogy valóban a fent említett célokat szolgálja. Amennyiben a táplálkozásunk eltolódik a mennyiség irányába, felbomlik az egyensúly. Ugyanez következik be akkor is, ha élettanilag minősíthetetlen táplálékokat fogyasztunk. Napi étkezéseinkben szerepeljenek: fehérjedús ételek, növényi táplálékok, növényi és hal eredetű zsírsavak, minimális szénhidrát, víz, minimum két liter.
Vegyesen és lehetőleg napi ötszöri étkezésre osszuk fel napi tápanyagbevitelünket. A táplálkozás alapelveinek megértéséhez nem kell részletesebben taglalnunk az anyagcsere folyamatokat és azokat kiszolgáló anyagok sokrétűségét.