Emberi kapcsolatok
Minden embert ugyan az az erő, lélek alkot. Így valójában nem csak test-vérek, de lélek-társak is vagyunk mindannyian.
Amikor másnak ártunk, magunknak ártunk. Mikor másoknak segítünk, magunknak segítünk.
Minden emberi kapcsolat valójában önmagunkkal való kapcsolatunk. Minden emberben felfedezünk magunkból egy-egy kis "szeletet", tulajdonságot. Ezekből a "szeletekből", tulajdonságokból szép lassan megismerjük önmagunkat. Ez olyan, mint amikor az ember egy ezer darabos puzzle-t rak ki darabonként.
Ezért törekednünk kell arra, hogy minden emberrel, kivel életünk folyamán találkozunk, kommunikáljunk. Ne zárkózzunk el és ne hátráljunk! A konfliktusokat vállaljuk, mert minden konfliktus megoldást hordoz önmagában, minden fél számára. Így a kommunikáció és a konfliktusok megélése önmagunk és mások megismerése. Mikor másokat bántunk szavakkal, tettekkel, valójában önmagunkat bántjuk! Ettől nem erősebbek, hanem gyengébbek leszünk.
Mikor másoknak segítünk szavakkal, tettekkel akkor valójában önmagunknak segítünk.
De a segítség nem azt jelenti, hogy mások helyett cselekszünk, vagy szólunk, hanem azt hogy mások ért cselekszünk és szólunk!
Mások helyett cslekedni:
- amikor a másk fizikai és szellemi cselekvőképessége rendbe van,
de mégis mi végzünk el helyette valamit
Másokért cselekedni:
- amikor a másik fizia és szellemi cselekvőképessége rendben van,
és megmutatjuk neki, hogyan végezze, cselekedje meg a saját tetteit
TERMÉSZETESEN HA AZ EMBER FIZIKAI ÉS/VAGY SZELLMI CSELEKVŐKÉPESSÉGE NINCS RENDBEN,
AKKOR A HELYETTE VÉGZETT CSELEKEDET, ÉRTE VÉGZETT CSELEKEDETTÉ VÁLIK
Tudnunk kell a kommunikáció három összetevöből áll!
KOMMUNIKÁCIÓ:
- tettek-cselekedetek
- beszéd (az írás csak a beszéd vetülete és lehetőséget ad a beszédben hordozott információk torzítására, ezt a magyar nyelv címszó alatt kifejtem)
- testbeszéd, arcbeszéd, azaz gesztikulációk, mimika
A kommunikáció nem más, mint az információcsere, azaz gondolat, érzelem, ismeret, tapasztalat, tudáscsere.
A kommunikációnak az elsődleges célja nem az, hogy mások megértsenek minket, hanem, az, hogy minden helyzetben, minden körülmények között és mindenki előtt vállaljuk önmagunkat. Önmagunkat vállalni pedig azt jelenti, vállalni tetteinket, érzéseinket, gondoloatainkat. Nincs ember és nincs élethelyzet, aki és ami előtt ne vállalhatnánk tetteinket, érzéseinket, gondolatainkat. De ehhez előbb rá kell találnunk önmagunkra, mert mindaddig megalkuszunk, alá-, fölérendeljük önmagunkat másoknak, élethelyzeteknek. Megtalálni önmagunkat pedig annyit jelent, szeretni, elfogadni önmagunkat és megbocsátani magunknak. Ezáltal másokat is szeretni, elfogadni tudunk és képesek leszünk másoknak is megbocsátani.
Ha ezt megtesszük, azt tapasztaljuk, hogy egyre többen értenek meg és fogadnak el bennünket.
Ne ítélkezzünk, és ne ítéletekre építsük emberi kapcsolatainkat, mert az mindig rossz és hamis irányba visz minket.
Nem fogjuk megérteni se a világot se az embereket se önmagunkat.
Véleményt alkothatunk, de ne ítélkezzünk!
Mi a vélemény és az ítélkezés között a különbség?
VÉLEMÉNY: amikor valakiről, valamiről, helyzetekről gondolatokat és érzéseket formálok, de nem engedem azt, hogy ezek a gondolatok-érzések befolyásolják a kommunikációmat.
Tehát ha véleményt alkotok egy emberről, anélkül hogy megismerném, vagy úgy hogy már ismerem, lehet ez a vélemény pozitív és lehet negatív.
Ha negatív, akkor is ugyan úgy kommunikálok vele, mintha pozitív véleményem lenne róla.
Mit jelent ez?
Nem éreztetem vele, hogy a negatív véleményem miatt elzárkózok tőle, nem engedem, hogy a negatív vélemény miatt ne beszéljek vele, vagy ne cselekedjek vele, ha úgy hozza az adott helyzet.
Tehát a véleményalkotó embert nem a véleménye irányítja, hanem a szíve. Így úgyan úgy kommunikál mindenkivel, azokkal is akikről pozitív, azokkal is akikről negatív a véleménye. Az ilyen embert nem befolyásolja a tudata!
ÍTÉLKEZNI: ebben a szóban benne van az ítél. Márpedig az ítéleteket végre kell hajtani.
Mit jelent ez?
Ha egy emberről negatív ítéletem születik, azt végre is fogom rajta hajtani. Azaz éreztetni fogom vele a negatív hozzáállásomat. Például, ha egy emberről negatív ítéletet alkotok az befolyásolni fog a vele való kommunikációmban. Nem fogok vele kezet, képeket vágok neki, esetleg mondok vagy teszek olyan dolgokat vele szemben, amit csak azért teszem, hogy éreztessem, én elítéltelek téged és te kevesebb vagy nálam. Tehát az ítélkezés elhatárolódás és megakadályozza az őszinte kommunikációt. És ne felejtsük el a kommunikáció információ csere, azaz tudás csere.
Az ítélkező ember sok negatív gondolatot-érzést táplál, és ez őt fogja kimeríteni. Valamint elzárkózik a tanulás a tudás elől!
Értsük meg, minden ember egyedi és megmételhetelen. De egyben minden ember egy kis része ami teljességünknek. Így az eberi kapcsoltaink révén el tudunk jutni önmagunk megismeréséhez és kiteljesedéséhez. Valaimt nyitott és kommunikatív kapcsolataink révén, lehetőséget adunk másoknak is arra, hogy önmagukat jobban megismerhessék, kiteljesíthessék.
Vegyük észre és ismerjük fel, azt a végtelen lehetőséget, melyet az emrekkel való kapcsolatok hordoznak. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkivel akivel megismerkedünk, kapcsolatba kerülünk, azzal minden nap és életünk végéig tartani kell a kapcsolatot. Ez csupán azt jelenti, hogy akkor és ott amikor kapcsolatba kerülhetek egy mberrel, akkor megteszem, bár leht soha többé nem taálkozom vele.
Képzeld csak el azt az egyszerű képet, hogy hány ember szótlan némaságban, áll egymás mellett egy tömegközlekedési eszközön. Pedig az ő apjak is sokkal kellemesebbek lennének, ha út közbn szóba elegyednének egymással. És ami a legfontosab, sokszor másoktól kapjuk meg a mi életünkre vonatkozó válaszokat egy-egy beszélgetésben. Így mások is sokszor tőlünk kapják meg éltük kérdéseire a válaszokat.