Párkapcsolatok
Az ember, társas lény. Ez azt jelenti, hogy nem a magányra
és az elszigetelődésre teremtetett.
ÉLET:
- érzés, érzelem
- lélek, lelki tudás
- egész-ség, teljesség
- társ, társas lény
Az élet magában hordozza, azokat a definíciókat, melyek az emberi élet alapjai.
És ennek fontos és elhagyhatatlan eleme a társ, társkapcsolat, pár, párkapcsolat.
Életünk folyamán törekedni kell arra, hogy párkapcsolataink legyenek.
Hiszen ezekből a kapcsolatokból tanuljuk meg és ismerjük fel önmagunkat.
De, ezen kapcsolatok révén ismerjük fel azokat a tulajdonságokat is, melyekre nekünk majd szükségünk lesz.
Például:
Egy fiatal lány megismerkedik egy fiúval. Ez a fiú beszédes, kommunikatív, kedves és udvarias, de lusta.
Majd megismerkedik egy másik fiúval. Ez a fiú energikus, dolgos, figyelmes, de szűkszavú, nem kommunikatív.
Ismét megismerkedik egy fiúval. Ez a fiú jó az ágyban, dolgos, kommunikatív is, de megbízhatatlan.
És még számos variációt lehetne felsorolni.
Ha a lány mindegyik fiúból megtanulja, hogy mik azok a tulajdonságok, melyek neki fontosak és értékesek, akkor szép lassan össze tudja
rakni magában, hogy milyen férfira van szüksége és milyen férfira nincs szüksége.
Ezen párkapcsolatokból tanulva és tovább lépve, megtalálja azt a férfit, aki már nem a párja lesz, hanem a társa.
Mi a különbség a pár és a társ között.
A pár az két különböző, de egymást kiegészítő elem. Mint a cipőnél.
A jobb nem megy fel a balra, és a bal sem a jobbra. Olyan, mint a mágnes, a pozitívot kiegészíti, vonzza a negatív.
De az emberek nem mágnesek.
Az embereknél hosszú távon nem működnek jól az ellentétes kapcsolatok.
Lehet, hogy két ilyen ember leéli egymás mellett az életét, de kompenzálni fognak.
Számukra a másikban hiányzó dolgokat elkezdik megkeresni máshol.
Ezek lehetnek programok, tevékenységek, de lehetnek más emberek is.
Az életben csak a mágnesre igaz, hogy az ellentétek vonzzák egymást.
Az embereknél a hosszú és tar-tós, valamint tar-talmas kapcsolat alapja, nem a pár kapcsolat, hanem a társ kapcsolat.
A társ szó töve a tár. A tár az azonos dolgok tárolására szolgáló hely. Azaz az azonos tár-tar-talommal bíró elem helye.
Így a társ azt jelenti, hogy azonos tartalommal bíró emberek, azaz egy hullámhosszon lévő emberek.
Egy-más mellett, egy-ütt leélni az életet csak is olyan emberrel lehet boldogan, aki egy-hullám hosszon van velünk.
Így lesz a kapcsolatból egy-ség.
Vegyünk egy példát:
Van egy hölgy, aki szeret beszélgetni, kirándulni, dolgokat, helyzeteket, tájakat felfedezni.
És van egy férfi, aki nem szeret beszélgetni, nem szeret különösebben kimozdulni, nem szereti az új helyzeteket, dolgokat.
Egy rövid időre izgalmas lehet mind két fél számára a másik. Hiszen eltérő tulajdonságaik, újdonságnak számítanak a másiknak.
Ilyenkor amegismerés és a felfedezés ereje, izgalma, tartalommal töltheti meg a kapcsolatot. De ez csak rövid ideig tart.
Mert idővel a két ember között feszülő különbségek felnőnek.
Mit jelent ez?
A férfi otthon maradása és az új dolgoktól való elzárkózása érdekes lehet a hölgynek egy darabig.
Azután, a hölgyben lévő vágyak, hogy menne, kirándulna, felfedezne, egyre erősebb hiányérzetet szül.
De a férfi nem akarja azt, amire a hölgy vágyik, ez egyre több konfliktushoz vezet majd.
A férfinak izgalmas lehet, hogy a nő helyette is beszél, mesél, kommunikál, és ő érdeklődve hallgatja.
De egy idő után terhes lesz neki mert ő valójában szűkszavú ember, ezért nem is reagálja le a hölgy mondandóját.
A hölgy az elején még élvezi, hogy milyen jól meghallgatja őt a férfi, de aztán kezd ráébredni arra, hogy ez nem azért van mert ennyire érdeklődik a hölgy
mondandója iránt, hanem azért mert ő ilyen szűkszavú.
A hölgy várna bizonyos reakciókat a kommunikációjára, szeretné, ha a férfi is megosztaná vele az érzéseit, gondolatait, de ez elmarad.
Ez is egyre több feszültséget és nézeteltérést szül.
Mit tehetnek ebben a helyzetben mindketten?
- 1. Ha eléggé szeretik és ismerik önmagukat, akkor megköszönik az eddig eltöltött időt egymásnak és békében elválnak útjaik.
Megpróbálnak tanulva kapcsolatukban felismert különbözőségükből, olyan társat találni, aki egy hullámhosszon van velük.
- 2. Ha nem szeretik, és nem ismerik önmagukat eléggé, akkor fáradozhatnak azon, hogy a másikat a saját elképzelésükre faragják.
Mindhiába.
- 2./1. Vagy ha nem szeretik és ismerik önmagukat eléggé, akkor fenntartva nem működő kapcsolatukat elkezdenek kompenzálni.
Azaz a hiányzó dolgokat pótolni.
Ilyenkor fordul elő, hogy valamilyen hobbyt túlzásba visznek. Valamilyen káros szenvedély felé fordulnak.
Szeretői viszonyba kezdenek mással. És lehetne még sorolni a további lehetőségeket.
Bárhogy is becsapják önmagukat és a másikat is.
Elveszik önmaguktól és a másiktól is a lehetőséget, hogy megtalálja a társát.
Gondolj bele kedves olvasó, amikor elmész cipőt vásárolni, mit teszel?
- Megveszed az első cipőt, ami a kezedbe kerül?
- Megveszed azt a cipőt, ami bár nagyon kényelmetlen, de külsőre neked tetszik?
- Megveszed azt a cipőt, ami bár kényelmes, olyan csúnya, hogy rá sem bírsz nézni?
Vagy addig keresel, addig válogatsz, amíg találsz egy olyan cipőt, ami tetszik is, meg kényelmes is?
És lehetne sorolni az ehhez hasonló példákat végtelenségig.
Ha ezekben az egyszerű tárgyi dolgokban képes vagy keresni, válogatni, akkor az emberi kapcsolataidban miért nem?
Vagy megteszed?
Leteszteled és megvizsgálod, hogy az ember, akivel párkapcsolatba kezdtél, egy hullámhosszon van e veled?
Vagy elvakítod magad a "szerelem vak", hamis gondolatával?
Valójában félsz egyedül lenni és ezért bármi megfelel?
Az emberi kapcsolatokat két erő kötheti össze:
- AZ ÉRDEK
- A SZERETET
SAJNOS, A MAI FOGYASZTÓI TÁRSADALOMBAN, AZ EGYRE NAGYOBB ÉS SÚLYOSABB ÖNKÉP ZAVARBAN SZENVEDŐ EMBEREK
KAPCSOLATAIT AZ ÉRDEK KÖTI ÖSSZE.
Ez sokrétű lehet.
- anyagi
- kényelmi
- biztonságérzet
- társadalmi szerep
- vallási hovatartozás
- hatalmi
- sexuális
- anya-apa pótlás
Az érdek alapú kapcsolatoknál, hosszú, de akár rövidtávon is nagy árat fizet az ember.
Mindennek ára van, csak a szeretet van ingyen.
Ez az ár a boldogság. A boldogság pedig az egész-ség. Az egész-ség pedig a teljesség.
Ez azt jelenti, hogy az egész ember, boldog, azt teszi, amit szeret, úgy él ahogy szeret, olyan emberekkel ápol kapcsolatot akikkel szeret,
a teste nem beteg.
Összhangban él önmagával és a környezetével. A földdel, természettel, emberekkel.
Az érdek alapú kapcsolatokért és azokért az érdekekért, amikbe kapaszkodunk, ebből a teljességünkből fizetünk.
A szeretetre alapuló kapcsolatok, mind rövid, mind hosszú távon az egyensúlyt szolgálják.
A szeretetből élő ember úgy áll a környezetéhez, ahogy önmagához. Neki nem kell fizetnie a
szeretetért, mert az ingyen van. Ez az erő mindennek az alapja.
Az érdekek mögött félelem, gyengeség áll. A gyengeség számítóvá teszi az embert! Hamis erővel ruházza fel!
Míg a szeretet mögött a teljesség ereje áll, nincs szükség semmilyen más hamis erőre!