Élet

 

Mi az élet?

 

É=érzelem

L=lélek

E=egész

T=társ

Érzelmeink megélésével jutunk el a lélek teljes tudásához, melynek segítségével megteremtjük az egészet, az egységet, az egyensúlyt, melyben megtaláljuk valódi társainkat. 

Miről szól az élet?

 

A változásról!

Születésünktől halálunkig minden változik. Testünk, élethelyzeteink, feladataink, a környezetünk, minden.

Az ember feladata a fizikai létben, a változásra való képesség. Az élet nem más, mint a változásra való képesség. A változó élethelyzetekkel és által kell változnunk. Mert minden változás az egyetlen állandóhoz vezet a szeretethez. 

 

Az élet valójában az egyensúlyt, az egységet, az egészet jelenti!

 

Hogyan valósul ez meg az ember életében, az egység?

 

ÉLET= ÉRZELEM+LÉLEK+EGÉSZ+TÁRS

 

ÉRZELEM

 
Az érzelmeink a lelkünkből fakadó érzetek-tudások és a tudatunk által tapasztal és elhitt tudásunk összessége.
Ez azt jelenti, hogy minden embert ugyan az az erő alkot, mint mindent a világban és ez az erő maga a tökéletes teljes tudás. Mely anyaggá sűrűsödve tapasztalja meg mindazt, amit valójában hordoz. Mint amikor egy gyermek olvas egy könyvet arról hogyan mászott fára egy másik ember, majd kimegy a kertbe és megpróbálja, azaz megapasztalja! Vagy egy lány olvas a csókról, de csókká valójában akkor válik, amikor megtapasztalja, azaz megcsókol egy fiút!
Tudnunk, kell a fizikai világban nem az a tudás, amit megtanulunk, hanem az amit megtapasztalunk!
Valójában az embernek nem kellene tanulnia iskolai rendszerekbe és semmilyen más oktatási rendszerekben, csak tapasztalnia kellene!
Hiszen mindent tud, belőle fakad, csak meg kell tapasztalnia!
Gondoljunk, csak a nagy felfedezőkre, tudósokra, jött a belső szikra, majd elkezdték tapasztalattá formálni, azaz újra és újra cselekedni, kipróbálni, megalkotni azt amit éreztek vagy gondoltak!
A gondolkodás az érzeteink fizikai tapasztalásból erdő kombinálása!
Érzem, de amíg nem látom, hallom, ízlelem, tapintom, szaglom, addig nem hiszem el. Majd ha sikerül lefordítanom az érzeteimet, érzéseimet a fizikai érzékszerveim szintjére, akkor elfogadom, hogy létezik, és tudásként, tapasztalatként eltárolom!
 
Tehát az érzelem az érzelmek alap kövei az életnek! Ez azt jelenti, hogy ne a tanult tudásunkat kövessük, és az alapján építsük fel életüket, hanem a szív szavát az érzelmeket kövessük, mert az a tapasztalások útjára így önmagunk útjára terel!
Mind addig, amíg gondolatainkra(GOND+OLAT tehát kinek gondjai vannak, az gondolkodik, mindig megoldást keres a tapasztalás helyett, pedig tapasztalás nélkül sosem lesznek megoldások)hallgatunk és nem érzéseinkre-érzelmeinkre, addig mások által kijelölt úton fogunk járni és irányíthatóak, önállótlanok leszünk így nem a mi életünket éljük, hanem azt amit elvárnak tőlünk!!!!!
 
Mindig a szíved szavát, a belső hangot kövesd, és sosem a tudatodét!
A tudatod manipulálható, a belső lényed sosem!!!!!
 
Tehát a fizikai élet, az érzés, a tudás és a cselekvés összhangját követeli meg!
Olyan szinten, hogy az érzelmeink irányítsák gondolatainkat és ez a gondolkodás valósuljon meg cselekedeteinkben!
Nem összetévesztendő az érzelmek a belső hang a negatív gondolkodásmódból fakadóan kreált negatív érzésekkel: harag, gyűlölet, irigység, csalódottság, sértődés..stb.....
 
Tehát az érzelem nem más, mint a lelki az isteni tudásból fakadó útmutatás!
E nélkül, ennek figyelmen kívül hagyása, az élet rövid útját vetíti előre!
 

 

LÉLEK