MOZGÁS
Miért fontos az ember életében a mozgás?
Ahhoz, hogy ezt jobban átlássuk, egy kicsit át kell tekintenünk fizikai valónkat.
Tudnunk kell, hogy a fizikai világban minden mozgásban van.
Legyen az élőlény, tárgy, vagy akár fogalom.
Az élőlényekről tudjuk, hogy mozognak: helyváltoztató, vagy helyzetváltoztató mozgást hajtanak végre.
A tárgyakról azt gondoljuk, nem mozognak.
Valójában helyváltoztató és helyzetváltoztató mozgást energia befektetése nélkül nem tudnak végrehajtani, azaz önállóan nem tudnak mozogni, de tudnunk kell, hogy a tárgyakat felépítő atomok mozgásban vannak, önmagukra jellemző frekvenciával bírnak, rezegnek.
Ez a frekvencia a környezet befolyásoló tényezőitől függően nőhet és csökkenhet, de állandóan jelen van.
A gondolatokról, a megfoghatatlan dolgokról pedig tudjuk, hogy megállíthatatlanul repkednek gondolatvilágunkban.
Tudnunk kell, az univerzumban minden folytonos mozgásban van.
A föld forog saját tengelye körül, ha nem tenné, alkotóelemeire hullana szét.
Ha a mag nem serkenne, sose jutna napfényhez.
Ha a vadállat nem vadászna, éhen veszne. Ha a víz nem párologna, nem lenne eső.
Mindennek mozgásban kell lennie ahhoz, hogy létezhessen.
A mozgás és az ember.
Az ember az univerzum része, ugyanúgy, mint minden más, mi a fizikai valóban jelen van.
Tehát elengedhetetlen, hogy az ember is mozogjon, ha élni akar.
Nézzük részletesen, mit is jelent ez.
Tudnunk kell, hogy a közel 100 billió (száz-ezer-milliárd) sejtünket nap, mint nap a vérünk látja el oxigénnel, és tápanyagokkal.
A vér gondoskodik továbbá még a sejtek anyagcsere folyamatán keletkező salakanyagok és gázok elszállításáról.
Azt tudjuk, hogy a vérerekben, ezek szövevényes, egész testet behálózó hálózatában közlekedik. Ezt nevezzük vérkeringésnek.
De mitől kering, mitől halad, mozog a vér az erekben?
Sokan azt gondolják, hogy ez mind a szív áldásos munkájának, összehúzódásának és elernyedésének köszönhető.
De ez így önmagában kevés.
A szív ugyan képes az erekben közlekedő vért mozgatni, de önmagában ez élettanilag nagyon kevés.
Hatalmas terhet ró a szívre.
A szívnek a normálisnál nagyobb összehúzódást-ernyedést kell produkálnia.
Mégis, hogyan lesz élettanilag megfelelő, kiegyensúlyozott a vérkeringésünk?
Tudnunk kell, hogy a vér artériákban, és vénákban közlekedik.
Artériák azok az erek, melyek az oxigén- és tápanyagdús vért eljuttatják a sejtekig.
Az artériák falában sima izomzaom rostok vannak, és ezáltal képes összehúzódni és elernyedni, így segít a vér mozgatásában.
Vénák azok az erek, melyek a széndioxid- és salakanyagdús vért a sejtektől elszállítják.
A vénák falában kevés sima izomz rost található, így a vér mozgatásába nem tud besegíteni.
Tudnunk kell, hogy a két lábon járásért komoly árat fizet testünk.
Az egyik ilyen dolog, hogy a vérnek a lábakból a gravitáció és kb : 100-150 cm véroszlop tömegének ellenében kell a vénás körben felfelé közlekednie.
A gravitáció mindent, mi a földön jelen van, a föld felszíne felé húz.
A folyadék, véroszlop tömege meg lefelé nyomja az alatta elhelyezkedő képleteket. Így már elképzelhető, mekkora terhet rovunk a szívünkre, ha csak rábízzuk a vér keringetését, mozgatását.
VÖRÖS: ARTÉRIA, KÉK: VÉNA
A képen a nagy és kis vérkör vázlatos ábrázolása látható.
Figyeljük meg a szív alatti területeket. Innen a gravitáció ellenében kell a vénákban (kék) a vérnek a szív felé közlekednie.
Mégis, hogy jut el a vénákban közlekedő vér a szívig?
A szív feletti területekből könnyen, ellenállás nélkül, hiszen itt lefelé közlekedik, így a gravitáció érte és nem ellene dolgozik.
A szív alatti területekről felfelé közlekedik, így a gravitáció és a felette elhelyezkedő véroszlop tömege ellene dolgozik.
Természetesen a szív fenntartja a keringést, de tudnunk kell, hogy önmagában ez az egészséges test fenntartásához kevés.
Ahhoz, hogy a keringésünk megfelelő legyen és kiszolgálja egészségünket, elengedhetetlen a mozgás.
Hogy segít a mozgás a keringésben?
Tudnunk kell, hogy az ereink: artériák, vénák, izmokban, izmok, kötőszövetek között haladnak.
Itt főleg a vénákra gyakorolt hatását taglalom, hiszen már tudjuk, hogy a véna önmagában nem képes továbbítani a vért.
Amikor mozgást hajtunk végre, legyen az bármilyen mozgás, izmaink tónusa megváltozik.
Ez azt jelenti, hogy az izomrostok összehúzódnak és ezen összehúzódás mértékétől függően izomfeszülés, vagy mozgás jön létre.
Akár feszülés, akár mozgás jön létre, az izom alakja megváltozik.
Feszülésnél kis mértékben, mozgásnál nagyobb mértékben.
Amikor az izom összehúzódik és elernyed, akkor a benne és körülötte futó erek falát megnyomja, majd elengedi.
A vénák esetében ez azt jelenti, hogy a folyamatos összehúzódás és elernyedés létrehozza az úgynevezett izompumpát.
Azaz, ismétlődő nyomás éri a véna falát, minek következtében a benne keringő vér megfelelő mozgását segíti elő.
Most már tudjuk, hogy a mozgás milyen hatással van a keringésre.
Meg kell értenünk, az élettanilag megfelelő keringést a szív és a mozgás (izompumpa) együttes munkája biztosítja szervezetünk számára.
Jegyezzük meg az alábbi mondatot:
HA NINCS MOZGÁS, NINCS MEGFELELŐ KERINGÉS, HA NINCS MEGFELELŐ KERINGÉS, NINCS MEGFELELŐ REGENERÁCIÓ.
Amennyiben nincs megfelelő regeneráció, abban az esetben az anyagcsere folyamatok eltolódnak a leépülő folyamatok felé.
Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több működési zavarral kell számolnunk szervezetünkben.
Egészségügyi problémák lépnek fel. És mi nem is gondolunk rá, hogy a mozgáshiány az egyik kiinduló ok.
Mozgáshiány.
Mit is jelent ez, és milyen hatást gyakorol ránk és szervezetünkre?
Jelenlegi életünk nagyon komfortos, kényelmes. Az életterünket és környezetünket magunk kényelmére formáltuk.
Ennek következménye a mozgáshiányos élet.
Felkelünk és leülünk enni, majd autóba ülünk, van, aki tömegközlekedik és itt is arra törekszik, hogy le tudjon ülni.
Bejutunk a munkahelyünkre. Manapság a földből nőnek ki az iroda házak, bevásárló létesítmények.
Ezzel párhuzamosan megnőtt az ülőmunka szerepe. Így a munkahelyünkön is ülünk.
Minimális mozgás történik: kimegyünk wc-re, étkezni, cigarettázni. Utána visszaülünk a jó kis kényelmes székünkbe.
Munkaidőnk lejártával hazautazunk a már ismert módon. Majd otthon ismét leülünk: enni, újságot olvasni, tévézni.
Mivel fárasztó napunk volt, ezért úgy döntünk, lefekvésig pihenünk, hogy másnap frissek, kipihentek legyünk. Majd lefekszünk aludni.
Napunk nagy részében ülünk, fekszünk, és ha összeszámoljuk mennyi időt is mozogtunk, akkor kiderül, hogy a 24 órából talán 1-2 óra az, amiben jelentősebb mozgást hajtunk végre.
Ez a kevés mozgás nem képes a vérkeringést, ezáltal a tápanyagcserét megfelelően támogatni, kimerültek, fáradékonyak, ingerlékenyek, türelmetlenek stb... leszünk.
A folyamat folytatása pedig valamilyen megbetegedés. Azt gondoljuk, minél többet pihenünk, annál pihentebbek, frissebbek, energikusabbak leszünk. Valójában nem érünk vele el mást, mint azt, hogy nagyon lelassítjuk a vérkeringésünket, megterheljük a szívünket, az érhálózatunkat és ezzel csak azt érjük el, hogy még kimerültebbek leszünk, betegesek leszünk, s egy idő után úgy érezzük, ez a folyamat sosem szűnik meg.
Azt gondoljuk rajtunk kívül álló körülmények okozzák állandó fáradságunkat, levertségünket, egészségügyi problémáinkat.
Egy biztos: könnyebb, egyszerűbb megoldásnak tűnik pihenni, lustálkodni, érezni, élvezni a kényelmes életet, de mint mindennek, ennek is megvan az ára: gyors öregedés, betegeskedés, maradandó deformációk. stb...
Belekapaszkodunk a gyógyszervilágba és mégis elsűllyedünk az élet tengerében.
Mindennek megvan az ára, mi döntünk, miért dolgozunk!!!
Ne féljünk mozogni!
Tévedés azt gondolni, hogy aki mozog, az elfárad, kimerült lesz
. Valójában a mozgással fenntartjuk a keringést, kíméljük a szívet, behangoljuk, optimalizáljuk az anyagcsere folyamatokat.
Természetesen a testmozgást követően a test elfárad, de a háttérben az anyagcsere illetve regenerációs folyamatok beindulnak.
A testmozgásból adódó kellemes fáradságot az ember megfelelő alvásidővel és pozícióval ki tudja pihenni. Az ember, mozgásra teremtetett.
Hogyan mozogjunk?
Még ebben a komfortos, kényelmes világban is sokan vannak, akik fizikai munkát végeznek, bár a gépek munkája, és az ülő munka egyre jobban kiszorítja a testmozgással járó munkafolyamatokat.
Vizsgáljuk meg egy fizikai munkás mozgását.
Mért fontos ez?
Mert sokan fogják magukat megnyugtatni azzal a tudattal, én aztán eleget mozgok naponta, nem kell több testmozgás.
Tudnunk kell, hogy a mindennapi életünk során végrehajtott általános és munkafolyamatok révén kialakult mozgásunk: ASZIMMETRIKUS!
Gondoljunk csak arra, hogy jobb vagy balkezesek vagyunk.
Aki jobb kezes, élete folyamán hányszor hajt végre mozdulatokat, melyeket bal kézzel egyáltalán nem.
PL: fogmosás, kilincs használata, fenekünk megtörlése székelés után, kávé, tea kevergetése, cipzár felhúzása, ásás, csavarhúzóval történő csavar behajtás, kihajtás, stb...
És itt jön a képbe a fizikai munkás mindennapi mozdulatsorozata. Azt már látjuk, hogy munkavégzésen kívüli mozdulataink mennyire egyoldalúak. Ehhez még hozzájön a munkaidő alatt végrehajtott mozgássor.
Egy földmunkás a csákányt, a lapátot, a kapát és a többi szerszámot egy bizonyos pozícióban használja, tartja. Nem fordít a fogáson, nem cseréli meg a fogást a kezei között, mert szokatlan, kényelmetlen a másik pozíció, ezért nem tudná jól elvégezni a feladatát.
Vagy egy villanyszerelő, ha jobbkezes, a marógépet, a fúrót a markolatánál jobb kézzel fogja meg és bal kézzel meg a gép törzsét fogja, támasztja. Nem fogja cserélni a kezek pozícióját, mert akkor esetlennek érzi a mozdulatot és nem tudja szépen, biztosan végrehajtani.
Vagy egy kamionsofőr, most bal kormányos járművet alapul véve, mindig jobb kézzel fogja kezelni a váltót és ebből adódóan olyan mozdulatokat hajt végre percről-percre, óráról-órára, napról-napra, hétről-hétre, évről-évre, amit bal kézzel sosem. Itt röviden megjegyzem és majd az emberi test címszó alatt bővebben írok róla, hogy amikor egy mozdulatot jobb vagy bal kézzel végrehajtunk, akkor a törzs, különböző izmai is dolgoznak, nemcsak a karon elhelyezkedő és tényleges mozgást létre hozó izmok.
Ezt azért fontos majd megérteni, mert ily módon az aszimmetrikus mozgások kihatnak egész testünkre.
Vagy vegyünk egy sebész orvost, aki jobbkezes. Többnyire a jobb kezével fogja végrehajtani a bemetszéseket, a varrásokat.
Minden szakma minden munkafolyamata megvizsgálható és a végén megállapítható, hogy bizony túlnyomó részt aszimmetrikus mozgásokból épül fel. Testünkön az izmok, a gerincet, mint tengelyt figyelembe véve, szimmetrikusan helyezkednek el.
A mindennapi aszimmetrikus mozgásaink szép lassan megbontják ezt a szimmetriát, harmóniát.
Ennek köszönhetően elhangolódik a testünk és máris a mozgásszervi problémák kapujában találjuk magunkat.
Az aszimmetrikus izomzat leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy egyes izmaink erősebbek, terheltebbek, merevebbek, míg egyes izmaink, gyengébbek, petyhüdtebbek, lazábbak.
A túlterhelt izom merevebbé, rugalmatlanabbá válik, megrövidül vagy éppen megduzzad, ennek következtében keringése romlik. Vér, ezáltal tápanyag ellátása romlik, ami azonkívül, hogy fájdalmassá, sérülékennyé teszi az adott izomzatot, hatással van a test teljes keringésére.
A petyhüdt izmok alaptónusa,azaz alap fezülése csökken, így az izomsaját magát nyomja össze.
Ekkor a saját, és a bene futó érhálózatot is össze nyomja.
Az ember akár ülő munkát, akár fizikai munkát végez, meg kell oldani a rendszeres és szimmetrikus testmozgást.
Ezt biztosítja a rendszeres sporttevékenység.
Nem kell élsportolónak lenni, nem kell versenyszellemtől égni, nem kell túlzásokba esni, mert a túlzott sport ugyanolyan problémák elé állíthat minket, mintha nem mozognánk eleget.
Nem túl megterhelő, de intenzív mozgást kell választanunk, találjuk meg az egyensúlyt önmagunk és sporttevékenységünk között.
Én a szimmetrikus sportokat ajánlom, mint például: séta, kocogás, torna, úszás, fittness, labdajátékok, aerobik, stb... Tudnunk kell, hogy vannak aszimmetrikus sportok is, ilyenek például: tenisz, pingpong, tollaslabda, squash, stb... Aki, ezen sportágak valamelyikét űzi, annak kiegészítőként választania kell egy szimmetrikus sporttevékenységet, hogy az izomzata ne hangolódjon el.